MPRSZ - A társadalmi felelősségvállalás valamennyi vállalati és állami szereplő közös ügye és feladata


MPRSZ 2A Magyar Public Relations Szövetség a hazai társadalmi felelősségvállalás jellemzőit kutatatta legfrissebb CSR (Társadalmi Felelősségvállalás) tanulmányában, melynek kiindulási pontja a CSR és az SDG fogalmának és ismeretének vizsgálata volt. A válaszadók egyöntetű véleménye, hogy a társadalmi felelősségvállalás a teljes gazdaság ügye, ezért egyre több vállalat az érintettek kiválasztásánál is figyelembe veszi ezeket a szempontokat. A felmérés eredményei azt is elárulják, hogy a hazai támogatások fókuszában továbbra is az oktatás és közvetlen területei állnak. Továbbá a megkérdezettek nagyobb állami szerepvállalást, az ösztönzők közvetlenebb alkalmazását várják, adó- és járulék csökkentés vagy pozitív diszkrimináció formájában.

 A kutatás az Inspira Kft., a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Suzuki Zrt. támogatásával készült azzal a céllal, hogy megtudják, miként vélekednek a hazai gazdaság érintettjei a témával kapcsolatban.

A tanulmány egyik meghatározó eredménye, hogy a CSR-hoz szorosan kapcsolódó, sokszor annak gyakorlati alapját képező Fenntartható Fejlesztési Célokat (SDG – Sustainable Development Goals) a hazai vállalatok és állami intézmények kevesebb, mint felében ismerik, mindössze a nagyobb és multinacionális cégek többsége előtt ismertek. Az SDG-hez köthető aktivitások kevés vállalatnál, intézménynél jelennek meg integráns programként, de egyes elemei erősen felfedezhetőek több vállalati programban.

A kis- és középvállalati szektor is magáénak tekinti az SDG célkitűzéseit és CSR programok széles skálájával igyekszik tenni a társadalmi felelősségvállalás érdekében, ugyanakkor visszajelzéseik szerint a multinacionális vállalatoknál és az állami szektorban nagyobb kapacitások és több erőforrás (anyagi és emberi egyaránt) áll rendelkezésre a CSR aktivitások megvalósításához.

A leggyakrabban megjelenő SDG aktivitások között a munkavállalók egészségének és jóllétének biztosítása, a minőségi oktatás támogatása, a nemek közötti egyenlőség érdekében tett intézkedések, a környezetvédelmi beruházások, valamint a gazdaság kifehérítésére irányuló programok találhatók.

Egyre több vállalat törekszik arra, hogy a beszállítók kiválasztásánál előnyben részesítse azokat a cégeket, amelyeknek minden munkavállalója bejelentett, nincs fekete vagy szürke foglalkoztatás, etikus piaci magatartást követnek, társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokat foglalkoztatnak, támogatnak, illetve betartják a társadalmi esélyegyenlőség elvét. A megfelelő környezetvédelmi programok jelenlétét ugyanakkor egyelőre csak kevés vállalat követeli meg a beszállítóitól. A beszállítókkal szemben támasztott társadalmi felelősségvállalási és fenntarthatósági kritériumok elterjedése ellen hat, hogy a programok működtetése a beszállítói oldalon költségnövekedéssel jár, ami a beszállítói árakban is jelentkezik, ez pedig a szolgáltatást vagy terméket megvásárló vállalat és a beszállító számára is egyértelmű hátrányt jelenthet a tendereztetés folyamatában.

A külső CSR programok tekintetében egyértelműen az oktatás és közvetlen hozzátartozó témák kezelése kap kiemelt figyelmet.  Az oktatásban az egyes vállalatok elsősorban a profiljukhoz közel álló területeket igyekeznek támogatni, többnyire jól átgondolt, folyamatos programok megvalósításán keresztül. Az egyetemi oktatási programok támogatása mellett egyre gyakoribb a középfokú, sőt az általános iskolai oktatáshoz kötődő programok jelenléte is, meglehetősen változatos területeken, mint például a kémiaoktatás (versenyek szervezése, laborok felszerelése), IT és high tech ismeretek (óraadás, versenyek szervezése, pénzügyi támogatás korszerű IT eszközök beszerzéséhez), a pénzügyi tudatosság, vagy éppen a környezettudatos gondolkodás fejlesztése. A KKV szektorban gyakori CSR aktivitás, hogy az adott vállalat az alkalmazottak munkaerejére támaszkodva segíti a helyi iskolai, óvodai ingatlanok karbantartását, felújítását.

A felmérésben részt vett gazdasági szereplők összességében úgy látják, hogy a társadalmi felelősségvállalás mindannyiuk közös ügye és feladata. A nagyvállalati, a KKV és az állami szektor képviselőinek meghatározó többsége szerint az államnak sokkal jobban kellene ösztönöznie a CSR programok elterjedését, kivitelezését. Az ösztönzés lehetséges eszközei között kiemelt helyen említik a CSR és Fenntarthatósági programokhoz kapcsolódó adó- és járulékcsökkentést, a kidolgozott programokkal rendelkező vállalatok pozitív diszkriminációját az állami pályázatok elbírálásánál, valamint az állam aktív marketing és PR támogatását a CSR kultúra elterjesztésében.

A Magyar Adományozói Fórum Tagjai